Csicskakeltető 2. rész: A feltalálás teknológijája

-Naszóval először is most a gyárainkba kellenének jobb gépek. Mi nem értünk hozzá, de van egy csomó adatunk, tananyagunk az ilyesmiről. Majd ezeket megtanítjuk néhány okosabbnak, azt mondjuk nekik, hogy ők mérnökök,
azok majd rájönnek helyettünk, hogy hogy lehet gyorsabban olcsóbban gyártani valamit. Legalább el lesznek foglalva, azt hiszik, hogy valami értelmeset csinálnak.
- De akkor ők is tudnak majd gyártani.
- Dehogyis. Nekünk fognak dolgozni, rajtunk kívül úgyse fog senki nekik ezért fizetni. Kitaláltam egy kurvajót, úgy fogják hívni, hogy szabadalom. Majd megmagyarázzuk, hogy ez arra való, hogy a szegény szerencsétlen feltalálók ötleteit ne lehessen ellopni. Annyi a lényeg, hogy levédheti az ötletét, és akkor ha valaki felhasználja azt, akkor fizetnie kell.
- De hát akkor levédi ő, az nekünk miért jó?
- Ennyire amatőrnek nézel? Olyan bonyolultnak fog tűnni, hogy a legtöbbjüknek meg se forduljon a fejében. Ezek úgyis a rendes dolgokhoz értenek, nem a papírozáshoz. Meg hát ezért a levédésért fizetni kell ám. Úgyis mi adjuk a fizetésüket, majd úgy csináljuk, hogy ne tudják kifizetni. Meg eleve úgy vesszük fel őket, hogy minden amit kitalálnak az a miénk, különben kirúgjuk és éhenhal. Ha valamelyik mégis megcsinálja, akkor majd elterjesztjük, hogy szart se ér az egész, hogy ne használja senki. Aztán mikor emberünk szarba lesz, odarakunk elé akkora köteg pénzt, amit még az életébe nem látott részletekbe se. Nekünk az lófasz, de ő majd asziszi hogy mekkorát kaszált. És onnantól a miénk. Meg ugyanezt csinálhatjuk nemcsak a gépekkel, hanem azokkal a dolgokkal is, amiket gyártunk.
- Király! Akkor tudunk gyártani tökjó cuccokat, amik hiperszuperek és sose romlanak el, és majd eladjuk jó drágán őket.
- Sose romlanak el? Hülyevagy!? Akkor hogy adjuk el akkor a következőt? Nem, majd mindent úgy csinálunk, hogy hamar elromoljon és kelljen venni egy újat belőle.
- De hát akkor ha elterjed, hogy hamar elromlanak, akkor majd azt mondják, hogy szar, és nem vesznek belőle többet.
- Dehogynem. Ők nem fogják tudni, hogy szar, azt hiszik majd, hogy ezek csak ennyit bírnak. Lebeszéltem már mindenkivel, senki nem gyárthat jobbakat, aki meg megpróbálja, azt megbüntetjük.
- De akkor tovább nem kellenek ezek a mérnökök, nem? Akkor unatkozni fognak, meg feltalálgatni.
- Nem, mert folyamatosan találtatunk ki velük újabbakat, amit majd drágábban el lehet adni, mint a régit.
- De akkor ki veszi meg a régit?
- Senki, de az már mindegy lesz. Amikor már nagyon kell a népnek valami újítás, akkor a régit nem gyártjuk többet. Amígy el nem adjuk őket, addig az újakból kevés lesz, meg tízszer annyiba kerül. Majd ha elfogytak, akkor mehet az új egy kicsit olcsóbbra.
- De akkor mindig csak egy kicsivel jobbat kéne kihozni, nem? Hiába tudunk tízszer olyan jót, még azt fölösleges árulni, előbb inkább úgy kell csinálni, mintha minden évben feltalálnánk egy kicsit jobbat, hogy többször tudjunk eladni dolgokat.
- Mondtam én, hogy nem is vagy olyan hülye...