Mani-feszt, avagy a pénz ünnepe...

avagyavagy hogyan ölt testet a semmiből a pénzünk (alias adósságunk)

Tegyük fel, hogy A (mint Aladár) besétál a bankba, azzal a céllal, hogy felvesz egy kis hitelt.

megoldódási tippek nemtetsző rendszerre, avagy hogyan lázaggyunk? 2.rész

Vagy inkább hogyan meneküljünk meg...

Innen jelentkezem az internetből, újra itt vagyunk tehát.
Az előző rész tartalmából:
Találtunk egy megoldhatatlan(nak tűnő) problémára jónéhány tökéletesen használhatatlan megoldást.
Hosszas tanácskozás után itt egy utolsó (?)  kivitelezhető(nek tűnő), a kéremszépen figyelni mert nagyon bonyolult megoldás. Lássuk:


hetedik:
Számba kéne venni a lehetőségeinket például. Mivel rendelkezünk? Mivel kéne? Mi az alap?
Eszünk, iszunk, alszunk. Kb.
Nem kell megvilágosodni, felmondani elsőre, otthagyni csapot-papot, és alapítani az új világot, ha nagyon nem akaródzik (vagy nem tehetjük meg).

De KAPCSOLJUK KI AZT KURVA TÉVÉT, és hirtelen rájövünk, hogy van szabadidőnk.
A netezés ne az iwiwfészbukpinaponthu szentháromságot jelentse, hanem egy eszközt arra, hogy TANULJUNK.
Utánanézünk, hogy mit lehet jobban, olcsóbban, egyszerűbben, kevésbé mérgezően.
Nem azt mondom, hogy vegyünk háromszor annyiba kerülő kamubio cuccokat.
Hanem GONDOLKOZZUNK!

Mondjuk nem veszünk minden évben ugyanabból a hülyeségből egy újat (neadjisten szarunk rá, ha kinézik a kezünkből a nokiaharmincháromtizest)
Nem veszünk fel karácsonyi/húsvéti/esküvői/születési/halálozási/elsőmenstruációünnepi/stb hitelt, hanem hozott (talált/kukázott/lopott) anyagból dolgozunk.

Bemegyünk abba a rohadt turkálóba, hogy égő pofával megvegyük azt a ruhát, ami ugyanolyan jól néz ki, tizenötször olyan tartós, mint a kínai, és feleannyiba kerül (esetleg ugyanolyan, mint a 10-30-szor annyiba kerülő elméletileg minőségi cuccok).
Az már csak egy pluszpont, hogy miattunk eggyel kevesebbet kell gyártani, spóroltunk 5szem rizst a munkabéren (más kérdés, hogy szegény Csájmingcsitól vesszük el, de ismerjük be, félpercen belül kap másik melót), meg a szállításon egy kis esőerdőt kígyóstul majmostul madarastul liánostul okszigénestül.

A még meglévő pénzünket nem részvényekbe/kötvényekbe/satöbbibe fektetjük, hanem kézzelfogható, értelmes dolgokba. Legyen akár ásó kapa vetőmag telek napelem üvegház HASZNOS tudás stb. Ez változó. De még a matracos/kozervdobozos gyűjtögetős megoldás is jobb lesz, akármennyire is szarul hangzik.

Attól függően, hogy most hol/hogy élünk, mindenki mást tud tenni az ügy (vagyis a saját) érdekében:

Legjobb eset, ha van még HÁZunk, akkor megoldjuk azt otthon, amiért most fizetünk.
A vizet összegyűjtjük (igen, az égből is folyik, nem csak a csapból), és azt használjuk fel, amire csak tudjuk.
A meleget benntartjuk télen. A hideget nyáron. És fordítva.
Spórolunk az árammal, és/vagy termelünk magunknak.

Összeszedjük a kertben a traktorkereket, félbiciklit, gyerekmedencét, hintát (mermá ugyis 25 éves a gyerek), kutyaólat (Buksi 8 éve távozott), kertitörpét és bevetjük/ültetjük valami igénytelen szar növénnyel, amit majd meg lehet enni.
Ha nem vagyunk olyan lusták, és értünk hozzá, akkor persze mással is lehet.

Járhatunk kocsival, csak ne a szomszédba. Kivéve, ha át tudja alakítani valami okosságra:)
Megkapáljuk azt a kurva kertet amikor kell (máris megúsztuk a kondit/szolit) és leszarjuk, hogy nem menő ha van tyúkunk meg disznónk.
Személy szerint boldogan vigyorognék egy tömött disznóól mellett, mikor nézem a teszkóakciót, hogy CSAK 3500 forint egy kiló comb. Ez a nem túl távoli jövőd, csak szólok.

Ha nem vagy ilyen szerencsés és nincs kerted, akkor vásárolj tőlük. Ne bio(?)boltban, tőlük. Közvetlenül. Akkor nem is lesz drágább. Lesznek, egyre többen, ne aggódj. Ezen is tudsz segíteni.
Például beszélsz a témáról. Vagy terjeszted, amit én beszélek:)
Ha van bármilyen ötleted/tudásod, hogy ők többet termeljenek kevesebb erőfeszítéssel, vagy kevesebb áramot/vizet/stb használjanak, oszd meg velük. Te is jobban jársz.

Ha van valamid, ami neked nem szükséges, rajtuk pedig segít, add oda. Vagy cseréld el. Vagy kérj részt a termésből. Ingatlan, telek, eszköz, bármi. Nem azt mondom, hogy osztogasd el a vagyonod. Nem vagyok akkora emberbarát, hidd el. Ez egy befektetés. Csak itt valós értéket kapsz érte.

Az általános iskolás "csöpög a csap, ég a villany, szelektív kuka" kérdéskört ne feszegessük. Tüneti kezelés, tükörfordításban szarnak a pofon. De ártani nem ártasz vele, ha odafigyelsz ilyenekre. Egyszer kéne nagyonnagyon odafigyelnünk, hogy utána ne kelljen mindenre annyira figyelni. Ahogy egy barátom mondaná: a nincsbű' nehéz, a vanbú' könnyű.

Esetleg a tisztálkodást is meg lehet oldani másképp.
Szappant főzni Te is tudsz (csak óvatosan), nem kell ahhoz se nagy hely, se drága alapanyag.
Satöbbi.

Igen, dolgozni kell vele. Igen, idő kell. Igen, energia. Igen, talán még pénz is. Uramisten.
Egy balatoni nyaralást kihagysz, és egész életedre elláttad magad zöldséggel.
Két doboz cigi (vagy egy pizzarendelés) helyett egy doboz vetőmag.
Egy óra fészbuk helyett egy óra utánajárás, és rájössz, hogy MIK VANNAK!?
Majd ide jobbra teszek linkeket, hogy mikvannak:)
Még sorolhatnám, de meguntam.

Mindezt nem azért, hogy a földnek jó legyen. A földnek jó most is, köszöni jól van, bár egy kicsit taknyosköhög. Ha kiirtja magából ezt a vírust, majd helyrejön pillanatok alatt.
Hanem azért, hogy itt maradhassunk rajta. Lehetőleg ne csak a szerencsés X db. Lehetőleg ne csak pár évig.
Ha kevésbé vagyunkbalfaszok, többen elférünk.
Sokjóember kishelyeniselfér, mondják.

Aki meg semmi mást nem tud/akar tenni, de nemteccik a rendszer, bőven jó, ha ezt megosztja.

megoldódási tippek nemtetsző rendszerre, avagy hogyan lázaggyunk? 1.rész

Mielőtt még én is azzá válok, akiket mindig szidok...

nevezetesen a "nemteccikerencergyurcsánytakaroggyorbántakaroggy" de jobbat nem tudok, oldják meg ők ha elbaszták... (megjegyzem a kétharmadot se a dzsízüszka hozta)

naszóval, hogy ne ez legyek ugye, valami megoldásokat kéne produkálni. Többet is, kreatívok vagyunk ugyebár, ami ctrlc szerint azt jelenti:
"alkotóképesek, teremtőképesek, elszigetelt tapasztalatokat összekapcsolva újszerűen értelmezik az adott problémát, több lehetséges megoldást keresnek, közben pedig kizárnak minden fölösleges szabályt és feltevést"
(najó, kicsit átírtam, mer rámjön a zakta.)
Van tehát egypár ötlet a tarsolyomban (vagy van ötletem arra, hogy másnak milyen ötletei lehetnek)

eggy:
Kezdhetjük mondjuk azzal, hogy kivonulunk kannásborral a parlament/bank/opera/xyterekegyike helyszínre.
Viszünk táblákat is, valami ilyesmiket "...takaroggy!!!"
Első tesztfeladat: töltse ki a pontozott részt. Alany ismeretlen. Hoppá. Az állítmány is problémás, hiszen hova takarodjon, aki mindenhol ott van? Naugye, megbuktunk.
Nembaj, odaláncoljuk magunkat táblához/fához/korláthoz//biciklitárolóhoz(jobb helyeken), meraz mindenkit meghat, meg hát már a bálnákat is megmentettük ezzel.
Magyarán szólva nem értünk el semmit, csak bevittek azokakurvasünök. Meg még másnaposak is leszünk reggel.
de legalább benne voltunk a hiradóba'!

kettő:
Radikálisként (esetleg elhagyatott valahova tartozniakaróként) megspékelhetjük ezt azzal, hogy istenhazacsaládot üvöltve megverünk egy-két cigányt, meg lehugyozzuk a zsinagógát. Minden megoldódott.
Igazából ennek kellett volna lenni a harmadiknak, hogy írhassam, hogy ez a magyar igazság...
Szóval az eredmény ugyanaz, mint a kettes számú megoldásnál.
Tudod: fogda, másnap, híradó (a zindexet kifelejtettem)
bónusz lehet egykét könnyű testi sértés ide-oda. Vagy inkább körbe, mint a tartozások.

három:
Sokfilmetlátott emberünk fogja magát, és kitalálja, hogy most azonnyomban cselekszik.
Az első cselekedete a cselekvési terv, ami a következő:
OKJ-s nindzsatanfolyamát elvégezvén elindul, és a hekkerektől szerzett (vásárolt) szupertitkos dokumentumaiból összeállított listán végighalad. Módszeresen, mert az ilyenek úgy szokták. Tehát kiirt minden vélt/valós felelőst és annak rokonságát/kutyáját/macskáját/hörcsögét.
Majd a biztonság kedvéért még felrobbantja a bankokat...
Második lépés nincs, mert emberünk rájött, hogy nincs pénze se ókájéra, se jelmezre, se bombára.
Lopni meg nem mer. És amúgy is, már aludni kell, mert holnap reggelre megy dolgozni.

négy:
Mégtöbbfilmet és annál is több internetet látott kolléga előtt a fentiek nem akadály...
Jútubon tanulja a nindzsatikát, és ő maga a hekker.
És a harcosokklubbját is látta, úgyhogy 8 bödön disznyózsírból meg egy kis hipóból ahmed haverjukkal már rég megfőzték a bombájukat. Egy pörkűtteskondírba, tiszta meggájvör. Jeeee.
Natehát: egész bagázs kiirtva, a bankok romokban, néhány plusszhalott (járulékos veszteség, ugyse vagyunk humánisták).
Tökéletes, nincsen pénz, nincsenek politikusok!
Egy pár bökkenő:
ingyen ki dolgozik, és mit eszik, ha senkinek semmije? (az agyak meg még nem álltak át)
de a gyárak leállnak (a tulajok nagy része halott, a maradék meg szintén nem csinál semmit ingyen)

Sebaj, az eszme a fontos, a küldetés végrahajtva, boldogan élünk, míg éhen nem halunk.

öt:
Aztán még azt is megcsinálhatjuk, hogy nem csinálunk SEMMIT.
Passzív ellenállás, minimál töri ismereteim azt mondják Deák szerint bölcs megoldás (inkább wikit is megkérdeztem a biztonság kedvéért, nehogymár ebbe légyen belekötve).

Így néz ki a dolog: sehogy. Nem megyünk dolgozni, kiraboljuk a teszkót, ha az kifogy akkor eszünk patkánytbogarat. Megpróbáljuk a maradék tyúkokat, növényeket meg ilyesmiket szaporítani. Erdő meg nincsen, azt kivágtuk basszameg. De közben enni is kell, ezek a szarok gyorsan fogynak, és senki nem ért hozzá, senki semmirevaló, jáááj.
Bezzeg a márketing/píár/pénzügyi/jogi szakemberekből Dunát lehetne rekeszteni. Először átvitt értelemben, később szószerint. Eddig az erősebb kutya baszik most már az erősebb kutya eszik, magyarán a paraszt felzabálja a túlképzetteket, a maradékot meg a Dunába dobja.
Szintén célravezető módszernek tűnik.

hat:
Megnézzük a Zeitgeist című (tényleg)remekműveket, és akinek rááll az agya, az beindul.
Aktatáskát, gumibotot, számlatömböt, BTK-t, bibliát, szolikulcsot , koccintóst elhajítva boldogan rohanunk építeni a szép új világot.
Ebben az új világban senki nem éhezik, mindenkinek van hol laknia, semmi robotmunkát nem kell végeznie.
Eddig még ez tűnik a legjobb megoldásnak, egy dolgot leszámítva.
A résztvevőket, vagyis minket.
Ahogy mondani szokás, egy fecske nem csinál nyarat. Tehát, ha az az egy szerencsétlen azt hiszi, hogy már nyár van, akkor rábaszott, mert szétfagy a segge. Meg kéne várni a többi fecskét, csakhát addig egyre szarabb a helyzet.
Még ha 100fős életképes/mindenhezértő társaság is alakulna, akkor is mindegy, mert amit ők megcsinálnak, a többi ellopja.
Ez is bukott ügy tehát.

Ezek volnának tehát a megoldásaink?
A következő epizódban fény derül a titokra.
Na most, mint ugye tudjuk, a legjobb munka a csapatmunka, értékeljük ki hát a megoldásokat.
Előszöris szavazásra bocsátom a témát, kattintson mindenki a neki tetsző számra.
A tippelők között nemsokára kisorsolunk egy kis AGYAT.

MulTitok

- Te figyejjémá'! Megkaptam a jelentéseket.
- Jó, mi?
- Ja, látom, hogy már 52 országban vagyunk. Az fasza. De már 2 hónapja nem történt semmi. Lassan kéne valamit alkotni, mert apám szólni fog.
- Jóvan, kitalálunk valamit. Épp most néztem, hogy van itt ez a Magyarország, ott még nem vagyunk. Az nem jó?
- Azt már én is nézegettem. De azoknál majdnem minden van, hogy adunk el nekik bármit is? Mindenféle gyáruk van.
- Hát ruha az már nem nagyon van, tudod, a kínaiak:)
- De zöldség, gyümölcs, hús, cukor meg ilyenek vannak, nem?
- Megoldjuk. Megnézem, mennyibe kerülnek ott a zöldségek.
.
.
.
- Megvan. Na kiszámoltam, simán alá tudunk menni. Max pár évig beszeráron adjuk nekik. A víz meg ilyenek úgyis drága lesz, majd rájönnek, hogy nem éri meg termelni. Vagyis asziszik... Majd utána, mikor már nem lesz senkinek, akkor adhatjuk drágábban, úgyis megveszik.
- Ja ez jó ötlet. És a hús?
- Megoldjuk, max eljátsszuk ugyanezt a takarmánnyal. Vagy szerzünk vmi állatvédőt, aztán ráuszítjuk a libatömőkre, meg ilyesmik. Még nemtom, de vannak ötleteim. Csináltunk már nagyobb balhét is, ezt is elintézzük.
- De várjá'! Miből lesz pénzük megvenni a dolgokat, ha nem lesz melójuk? Gondolom ott kurvasokan élnek ebből.
- Hát nyitunk jó nagy boltokat, beharangozzuk, hogy micsoda munkalehetőségek vannak. Úgyis felvesznek valami hiteleket, aztán majd eljönnek szarérhugyér dolgozni, hogy el ne vigyék a házukat.
- Igaz. Meg ez még tudod, mér is jó? Így aztán nem lesz idejük termesztgetni meg ilyesmi. Majd nagy városokba rakjuk a boltot, beköltöznek oda valami lyukakba, mer úgyis drága ott a közlekedés. A földjeiket meg eladják, akkor azt is meg tudjuk venni olcsón.
- Király! Nem is vagy te olyan hülye!
- Aggyeggyötöst!

A pénz nem boldogít?

Már sok magyarázatom volt erre a mondatra rövid kis életemben:

1: aki ezt kitalálta, annak biztos sok volt...

Kiskoromban (az nemtom hány éves kor) így értelmeztem:

Aki jól el van látva vele, az ráér magasabbröptű problémákat kreálni magamnak, mint pl "letört a körmöm". Hiszen akinek nincs mit ennie, az nem esik kétségbe attól, hogy a zikeás bútort későn hozták ki, meg ilyesmiken. Tehát több pénz, több nyivák. Meg hát a gazdagok megérdemlik.

   A gond ezzel, hogy igazrendesjómagyarmunkásemberünk 40-50 évesen is eddig jut. Aki gazdag, az rossz. Nem ügyes/okos/jól csinálta, hanem maffiózó/szemét/aljas/neki könnyű/beleszületett, legjobb esetben "jókor volt jó helyen". Hiszen a magyar népmesék óta a szegény ember a rendes ember, hallod a "dolgozz keményen" mantrát. 

2: azok terjesztik, akiknek nincs - savanyú a szőlő alapon.

Tizeniksz körül erre jutottam. Hiszen lehet, hogy nem vagyunk milliomosok, de legalább szárássük egymást, meg összetartunk (különben is, máshogy nem tudjuk fizetni a lakáshitelt). Megtanítjuk a gyerekeinket, mi a feladat: dolgozzon keményen, aztán éljen keményen. Sehol nem hallod, hogy "dolgozz okosan" (leszámítva azokat a családokat akiket valószínűleg nem nevezhetek nevén, de nagy az orruk. Ott megtanulják, hogy működik a rendszer. Ennyi. Ez a titkuk.)

Hogy várod el a következő generációtól, hogy elhiggyék, "ez így működik"? Egész gyermekkorukban hallgatták a mesét a kemény munka gyümölcséről, aztán 8 év általános, 2-4 év gimnázium/szakiskola/szakközép, mostanában 3-5 év főiskola/egyetem után állnak a csodálatos munkaerőpiac bejáratánál, hogy most akkor mi a f*sz van? Se munka, se pénz, mehetsz diplomával gyorsétterembe/titkárnőnek/bolti eladónak. És nem csak a bölcsészdiplomáról beszélek. 

De legalább még mindig szeressük egymást…

3: A pénz nem boldogít, csak azok a dolgok, amit veszel rajta 

Huszonelejei gondolatmenetem:

Jó esetben találsz jól fizető irodai munkát, természetesen egy multinál, magyarok vagyunk persze, de hát itt jó a káfetéria meg hát amúgy is…

Igaz, hogy 6-kor kelsz (nem lehet ám oda csak úgy beesni, meg amúgy is dugó van, vagy lassú a békávé/volán/máv), és 6-ra érsz haza, (mint a mosott szar, egy kis idegösszeroppanással, mert hülye a titkárnő, ki akarnak túrni, belémkötött a főnök, de kuss van, merhát a pénz az pénz) meg hát úgy ámblokk utálod az egészet.

De nembaj, majd a nettó 150-ből (mínusz 50 albi, 40rezsi, 50 vajaskenyérparizeralgopirin után) marad még nyugtató masszázsra meg kondira, hiszen egész nap ültél…ha meg spórolok, el tudok menni nyaralni a Balatonra.

4: a pénz nem boldogít, de a hiánya boldogtalanít.

Mikor a fentieket mind összeraktam magamban huszonpár évesen, arra jutottam, hogy én bizony vállalkozni fogok, mert nem bírom a munkát (vagyis amit a többség annak nevez). Majd dolgozok többet/okosabban, ha kell reggel 7-től hajnali 3-ig, de akkor majd én lassan önálló leszek és senki nem fog parancsolni, senkitől nem fogok függeni.

Kiderült, hogy főnöktől nem, csak pár embertől…

Ezen balf*szkodásaimat nem részletezném, néha nem ment a biznisz, néha igen, ekkor volt időm gondolkodni ezen-azon. 

Amíg azon kellett dolgozni, hogy kijöjjek a mínuszból, az egy kínkeserv volt. Ha fölé mentem, élvezet, pedig ugyanazt csináltam. Csak ott már lemászott a nyakamról "éhendöglesz" kolléga, jött helyette hogyan lehet jobban/gyorsabban/ügyesebben. Ott már nem a pénz izgatott, hanem a játék, hogy megszerezzem, és a következő hónapban ne kelljen vele foglalkozni. 

Egyszóval azért kellett a pénzzel foglalkozni, hogy NE kelljen vele foglalkozni. Logikus, nem?

5: A pénz lassan felesleges lesz, ha okosan csinálod

De hoppá? Pénzt eszek? Pénzben alszom? Pénzbe öltözöm? Ha ezek meglennének, annyira már nem is érdekelne a dolog.

Persze, mikor kialakult, a pénznek volt létjogosultsága. Mindenből kevés volt, az áruk nem jutottak messzire, nem tudtak tartósítani, stb. Mindent nehéz és időigényes munkával állítottak elő. Valahogy el kellett osztani a felesleget, de még így sem jutott mindenkinek.

De most?

Valakinek van háza, de nem lakik benne, mert nem veszik ki.

Valakinek nincs, és nem tud kifizetni egy albérletet.

Valakinek van zöldsége, de nem tudja eladni és rárohad.

Valakinek nincs, és nincs pénze megvenni.

Blablabla, rakd össze, folytathatnám a sort bármeddig.

Nekem van egy árum, ami neked kell, odadnám neked ingyen, ha megcsinálnád nekem ezt-azt ingyen. Minketten jobban jártunk. 

Ezen a fonalon mentem tovább (nem tudom, te gondolkoztál-e már ezen)

Mindenkinek van valamije, vagy ért valamihez (még az is aki maga sem gondolná), amiért más pénzt ad. Ha áruja/ideje/tudása/ötlete. 

Te tudsz németül, én meg tudok és szeretek programozni.

Neked kell egy honlap, én meg akarok tanulni németül.

Te kifizetsz százezret a honlapért, én elmegyek egy tanfolyamra ugyanennyiért.

Hogy ennek az árát megkeressük, lehúzunk mindketten egy hónapot egy utálat munkahelyen, ahelyett, hogy én megcsinálnám a honlapod ingyen, te meg megtanítasz németül ingyen. Mindketten gyorsabban haladnánk, és olyat csinálnánk, amit szeretünk. És ennyivel több pénzünk marad, vagy kevesebbet kell dolgoznunk, hogy ugyanúgy éljünk.

Vagy: neked van paradicsomod, el kell vinned valahova. Nekem van kocsim, és arra járok.

Te fizetsz valakinek a fuvarért, én fizetek valaki másnak a paradicsomért. MINEK?

Egy csomó paradicsom/idő/bármi rohad ránk, mert nem adjuk oda, ha nem fizet érte valaki. Lakások állnak üresen, hajléktalanok az utcán.

Na mostanára, (20-as éveim második fele) eddig jutottam.

Rohadtul nem vagyok idealista és fanatikus emberbarát, már csak puszta önzésből is gondolj bele: ami másnak jó, az neked is jó. Ha nem ma, holnap.

Ha nem érted rögtön, úgyis kifejtem egy másik alkalommal:)