2012. január 9., hétfő

A pénz nem boldogít?

Már sok magyarázatom volt erre a mondatra rövid kis életemben:

1: aki ezt kitalálta, annak biztos sok volt...

Kiskoromban (az nemtom hány éves kor) így értelmeztem:
Aki jól el van látva vele, az ráér magasabbröptű problémákat kreálni magamnak, mint pl "letört a körmöm". Hiszen akinek nincs mit ennie, az nem esik kétségbe attól, hogy a zikeás bútort későn hozták ki, meg ilyesmiken. Tehát több pénz, több nyivák. Meg hát a gazdagok megérdemlik.

   A gond ezzel, hogy igazrendesjómagyarmunkásemberünk 40-50 évesen is eddig jut. Aki gazdag, az rossz. Nem ügyes/okos/jól csinálta, hanem maffiózó/szemét/aljas/neki könnyű/beleszületett, legjobb esetben "jókor volt jó helyen". Hiszen a magyar népmesék óta a szegény ember a rendes ember, hallod a "dolgozz keményen" mantrát. 

2: azok terjesztik, akiknek nincs - savanyú a szőlő alapon.

Tizeniksz körül erre jutottam. Hiszen lehet, hogy nem vagyunk milliomosok, de legalább szárássük egymást, meg összetartunk (különben is, máshogy nem tudjuk fizetni a lakáshitelt). Megtanítjuk a gyerekeinket, mi a feladat: dolgozzon keményen, aztán éljen keményen. Sehol nem hallod, hogy "dolgozz okosan" (leszámítva azokat a családokat akiket valószínűleg nem nevezhetek nevén, de nagy az orruk. Ott megtanulják, hogy működik a rendszer. Ennyi. Ez a titkuk.)

Hogy várod el a következő generációtól, hogy elhiggyék, "ez így működik"? Egész gyermekkorukban hallgatták a mesét a kemény munka gyümölcséről, aztán 8 év általános, 2-4 év gimnázium/szakiskola/szakközép, mostanában 3-5 év főiskola/egyetem után állnak a csodálatos munkaerőpiac bejáratánál, hogy most akkor mi a f*sz van? Se munka, se pénz, mehetsz diplomával gyorsétterembe/titkárnőnek/bolti eladónak. És nem csak a bölcsészdiplomáról beszélek. 
De legalább még mindig szeressük egymást…

3: A pénz nem boldogít, csak azok a dolgok, amit veszel rajta 

Huszonelejei gondolatmenetem:
Jó esetben találsz jól fizető irodai munkát, természetesen egy multinál, magyarok vagyunk persze, de hát itt jó a káfetéria meg hát amúgy is…
Igaz, hogy 6-kor kelsz (nem lehet ám oda csak úgy beesni, meg amúgy is dugó van, vagy lassú a békávé/volán/máv), és 6-ra érsz haza, (mint a mosott szar, egy kis idegösszeroppanással, mert hülye a titkárnő, ki akarnak túrni, belémkötött a főnök, de kuss van, merhát a pénz az pénz) meg hát úgy ámblokk utálod az egészet.
De nembaj, majd a nettó 150-ből (mínusz 50 albi, 40rezsi, 50 vajaskenyérparizeralgopirin után) marad még nyugtató masszázsra meg kondira, hiszen egész nap ültél…ha meg spórolok, el tudok menni nyaralni a Balatonra.

4: a pénz nem boldogít, de a hiánya boldogtalanít.

Mikor a fentieket mind összeraktam magamban huszonpár évesen, arra jutottam, hogy én bizony vállalkozni fogok, mert nem bírom a munkát (vagyis amit a többség annak nevez). Majd dolgozok többet/okosabban, ha kell reggel 7-től hajnali 3-ig, de akkor majd én lassan önálló leszek és senki nem fog parancsolni, senkitől nem fogok függeni.
Kiderült, hogy főnöktől nem, csak pár embertől
Ezen balf*szkodásaimat nem részletezném, néha nem ment a biznisz, néha igen, ekkor volt időm gondolkodni ezen-azon. 

Amíg azon kellett dolgozni, hogy kijöjjek a mínuszból, az egy kínkeserv volt. Ha fölé mentem, élvezet, pedig ugyanazt csináltam. Csak ott már lemászott a nyakamról "éhendöglesz" kolléga, jött helyette hogyan lehet jobban/gyorsabban/ügyesebben. Ott már nem a pénz izgatott, hanem a játék, hogy megszerezzem, és a következő hónapban ne kelljen vele foglalkozni. 
Egyszóval azért kellett a pénzzel foglalkozni, hogy NE kelljen vele foglalkozni. Logikus, nem?


5: A pénz lassan felesleges lesz, ha okosan csinálod

De hoppá? Pénzt eszek? Pénzben alszom? Pénzbe öltözöm? Ha ezek meglennének, annyira már nem is érdekelne a dolog.
Persze, mikor kialakult, a pénznek volt létjogosultsága. Mindenből kevés volt, az áruk nem jutottak messzire, nem tudtak tartósítani, stb. Mindent nehéz és időigényes munkával állítottak elő. Valahogy el kellett osztani a felesleget, de még így sem jutott mindenkinek.
De most?

Valakinek van háza, de nem lakik benne, mert nem veszik ki.
Valakinek nincs, és nem tud kifizetni egy albérletet.
Valakinek van zöldsége, de nem tudja eladni és rárohad.
Valakinek nincs, és nincs pénze megvenni.
Blablabla, rakd össze, folytathatnám a sort bármeddig.
Nekem van egy árum, ami neked kell, odadnám neked ingyen, ha megcsinálnád nekem ezt-azt ingyen. Minketten jobban jártunk. 

Ezen a fonalon mentem tovább (nem tudom, te gondolkoztál-e már ezen)
Mindenkinek van valamije, vagy ért valamihez (még az is aki maga sem gondolná), amiért más pénzt ad. Ha áruja/ideje/tudása/ötlete. 
Te tudsz németül, én meg tudok és szeretek programozni.
Neked kell egy honlap, én meg akarok tanulni németül.
Te kifizetsz százezret a honlapért, én elmegyek egy tanfolyamra ugyanennyiért.

Hogy ennek az árát megkeressük, lehúzunk mindketten egy hónapot egy utálat munkahelyen, ahelyett, hogy én megcsinálnám a honlapod ingyen, te meg megtanítasz németül ingyen. Mindketten gyorsabban haladnánk, és olyat csinálnánk, amit szeretünk. És ennyivel több pénzünk marad, vagy kevesebbet kell dolgoznunk, hogy ugyanúgy éljünk.

Vagy: neked van paradicsomod, el kell vinned valahova. Nekem van kocsim, és arra járok.
Te fizetsz valakinek a fuvarért, én fizetek valaki másnak a paradicsomért. MINEK?

Egy csomó paradicsom/idő/bármi rohad ránk, mert nem adjuk oda, ha nem fizet érte valaki. Lakások állnak üresen, hajléktalanok az utcán.

Na mostanára, (20-as éveim második fele) eddig jutottam.

Rohadtul nem vagyok idealista és fanatikus emberbarát, már csak puszta önzésből is gondolj bele: ami másnak jó, az neked is jó. Ha nem ma, holnap.
Ha nem érted rögtön, úgyis kifejtem egy másik alkalommal:)

10 megjegyzés:

  1. "A gond ezzel, hogy igazrendesjómagyarmunkásemberünk 40-50 évesen is eddig jut. Aki gazdag, az rossz. Nem ügyes/okos/jól csinálta, hanem maffiózó/szemét/aljas/neki könnyű/beleszületett, legjobb esetben "jókor volt jó helyen"."

    Azért tegyük hozzá, hogy az emberi jellem szempontjából az kicsi kor a legfontosabb. Akit proli (itt most azt a tipikus csórót értem, aki mindig panaszkodik, de az életében kínálkozó számtalan becsületes és annál is több kétes lehetőség közül egyet sem aknázott ki, nem pedig azt, aki önhibáján kívül került ilyen helyzetbe) nevelt fel, ott jóval nagyobb az esélye, hogy ő maga is az lesz. Gyerekkorától ezt hallja, gyerekkorától ezt sulykolják belé. Főleg, mivel ebben az esetben a környezet is hordozza a gondolkodásmódot. Barátok, rokonok, szülők mind egy síkon mozog.

    Ellentétben egy gazdag csemetével, aki ha most eltekintünk a "dadus neveli" sztereotípiától eleve jóval nagyobb előnnyel indul minden téren. Magántanár, sportolási lehetőség (nem a: futok egy kört valamelyik nagyváros szmogos belvárosában), valamint egészséges (nem Tesco gazdaságos) táplálkozás. Ezek következtében 100%-os lesz a fenotípus.

    Ha felnőttként segghülye leszel, mert gyerekkorodban a lexikonok helyett a Cosmo-t/Blikket lapozgattad és az ismeretterjesztő műsorok helyett a Mónika Show és a ValóVilág elé ültettek le, továbbá állami színvonalú oktatásban részesültél, ráadásul még a környezeted is inkább lefelé húzott, mintsem magasra, akkor később az igazságtól való menekülés a személyiségbe mélyen rögzült önáltatás, hogy valójában te csak a körülmények áldozata vagy (ami részben igaz is, de csak részben). Ez tömegesen megfigyelhető viselkedésminta.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Amiket itt írsz, az mind igaz, szarból lettél, szarrá leszel kb. Vagy legalábbis jóval nagyobb esélyed van rá...

      És ugye milyen jó lenne, ha nem így lenne? De azért, mert tudod, hogy sokan nem mozdulnak meg, akkor te se? Majd ha valaki csinál valamit, akkor én is csinálok valamit?

      Lehet, hogy csak a pofámat jártatom, de miért ne jártassam?:) Akit nem érdekel, nem olvassa el. Akit meg igen, abban hátha elindít vmit. Ha más nem csak annyit, hogy rájön, hogy nem csak ő gondolkodik ilyesmiken. Mert a legtöbben (akik ilyeneken gondolkodnak) azt hiszik, hogy ez csak az ő hülyeségük. És amíg így van, nehezen lesz belőle bármi.
      Aki meg felváltva nézi a Mónikasót meg a valóvilágot, az nyugodtan gondolja csak, hogy baromság, miről beszélek:)
      Eddig se ők változtattak.

      Törlés
  2. "Hogy ennek az árát megkeressük, lehúzunk mindketten egy hónapot egy utálat munkahelyen, ahelyett, hogy én megcsinálnám a honlapod ingyen, te meg megtanítasz németül ingyen."

    Ez ma is jelen van, a probléma az, hogy ha van kidobni való 100 ezer forintod, akkor nem teheted meg, hogy ennyivel kevesebbért dolgozol.

    Ha pedig ennyi az összes nettó fizetésed, akkor amúgy sem engedhetnéd meg magadnak sem a honlapot, sem a nyelvtanfolyamot, mivel a közművek egyikért sem adnak vizet, villanyt, gázt és a hipermarketben sem adnak érte kaját.

    Barter mindig is volt és lesz. Ilyen adók mellett Magyarországon egyre növekvő mértékben. Három hiba van ezzel.

    1. Ez alkalmi munka. Nem lehet rá háztartást alapozni, ami ciklikus jövedelmet kíván.
    2. Ha utálod a munkádat, akkor az esetek 90%-ában a főnök diktál és nem ugrálhatsz, még a szabadságodat sem akkor veszed ki, amikor te akarod és a betegállományt (fizetetlen szabadsággal, nem táppénzzel) is meggondolod influenza miatt.
    3. Az adóhivatal kérné a részét, úgy meg már nem is akkora üzlet, tekintve az 1-es pontot (alkalmi munka).

    Pont az ilyen nehézségek miatt álltunk át a pénzre. Meg az időrés miatt. Egy honlapot pár nap alatt összeraksz, de a német középfok intenzív tanulással is fél év (hogy meg is maradjon valami a szerencsétlenben és ne terheld túl).

    Plusz a "mindenki ért valamihez" is közhely. Én megcsinálom egy műkörömépítő csaj gépét, de cserébe ő nem tud adni nekem semmit. :D
    Az ilyesmiket egyszerűsítette le a pénz. Szóval ezzel a gondolatmenettel visszanyúlsz a pénz egy korábbi evolúciós állomásához, avagy az értékfedezetű pénzhez, amiből kialakult a rabszolgaság, amit később aranyban fixáltak, amit később feloldottak és egy ideje el is töröltek (ennek hatására fejlődhetett ekkorát a technológia, mivel a jövőre vettünk fel hitelt a tartalékalap-rendszerrel, amibe ott csúszott hiba, hogy túl sok ember született (egyenlőtlen eloszlásban, kapitalista pazarékolással a piramis alja éhenhal) és nem úgy sikerült az exobolygók kolonizálása és a csillagközi háborúk, ahogy azt anno a jövőkutatók megjósolták. Ugyanis ebben az esetben lenne mindenkinek munka és lenne elég nyersanyag (amiket a földönkívüliektől lopnánk el háború címszó alatt). Így valóban tudna fejlődni a kapitalizmus, mert a tartalékráta mértéke követné az újonnan felbukkanó erőforrások mennyiségét, miközben a munkalehetőség növekszik vagy konstans. De mivel ennek a valószínűsége nagyon kicsi és rengeteg egyéb akadályba ütközik, ezért a kapitalizmus lassan magába roskad, helyet adva egy erőforrás-alapú gazdaságnak.

    Az erőforrás-alapú gazdaságban viszont nincs köztes állapot. Akkor lehet, ha a muszájmunkákat robotok végzik.

    Mert az ember értékét nem határozhatja meg a munkája, mert az minden esetben egyenlőtlenségeket szül. Nem akarunk kapitalizmust, amikor a bankár és az aktuális megasztár többet ér, mint a közalkalmazott, vagy gyári munkás, ahogy proletárdiktatúrát sem, ahol a bányász ér többet, mint a szellemi munkás.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Talán, ha rájönne pár ember, hogy ha kell nekik valami , amire szükségük van, hozzák létre együtt, és ha már létrehozzák, tegyék azt úgy hogy a kornak megfelelően fejlett legyen és automatizált.
      Lehetne kommúnának hívni, csak annyi a különbség talán, hogy a tagok nem a földművelésből élnének mondjuk, mint régen, hanem olyan magánvállalkozás féléből, ami nem a piacra termel, hanem a tagoknak, az embereknek.
      Minél többen lennének és minél váltoatosabb tudással, annál jobban működő egységeket tudnának létrehozni talán. Vagy is nem piaci érdekből, nem pénzérdekből jönne létre, hanem az ők közös érdekéből.
      Valami nonprofit vállalkozásként tudom egyenlőre elképzelni.

      Törlés
    2. nem kell csak földművelésből élni, de műveljük, használjuk ki csak azokat a földeket, ha már (még) vannak. adja valaki a földjét, valaki a magot, valaki a tudását. lassan ez nagyobb érték lesz ez (hogy nem függsz senkitől/semmitől), mint bármilyen pénz.
      ma már a "tanyán élést" ne vedd egy kalap alá a tehénszarban taposással, köszönhető ez annak a tudásnak, ami nagy nehezen leszivárgott hozzánk.

      kommunának meg hívják csak azok, akik nevetségessé (vagy félelmetessé) akarják tenni, én gondolkodó közösségnek hívom/hívnám.
      legyen sajátunk (föld,kaja) és legyen olyanunk, ami másnak nincs (tudás, tiszta termék stb), hogy összeszedjük a pénzt (igen, már megint a mocskos pénzt) arra, amit nem tudunk MÉG magunknak előállítani.
      konkrét ötleteim is vannak (és a többieknek is körülöttem), nem csak a hülyeségeket írogatom:)
      van már agrármérnökünk, programozónk (mest.int), önjelölt (vagyis autodidakta) villamosmérnökünk, és feltalálónk, és mindenhez csak kicsit értő de jólátlátó emberünk, és rengeteg infónk arról, hogy nem is olyan bonyolult, mint gondolnánk...
      keresünk mindenkit, aki hozzá tud tenni a dologhoz, akár egy félmondatot.
      légyszi jelöld be az oldalt facebook-on,
      http://www.facebook.com/pages/agyhazblogspotcom/192781237496475
      mert ott szervezek egy találkát, hogy ötleteljünk hozzáértőkkel és nem hozzáértők(de ötletelők)kel:)
      köszi! üdv!

      Törlés
  3. Nem azt mondtam, hogy holnap fogod magad, és mindent így csinálsz (valamit valamiért), de nagyon sok dolog kiváltható lenne ilyen módszerrel akár már most. Ha nem 2 ember közt, akkor 3 közt.
    Tudom, hogy erre találták ki az egészet, de akkor más volt mindennek az értéke. Másrészt akkor ez volt a legegyszerűbb módszer.
    Ma nem az kerül sokba, amiért sok erőforrást használtak fel, hanem amivel sokat lehet keresni, vagy tudnád vele magad függetleníteni...pl egy gyártósor gépei. Szerinted mennyi abban az anyagár? (Arról most ne beszéljünk, hogy aki annak a működését kitalálta, mennyit lát az ötletének hasznából.)

    Már kiküszöbölhetnéd a "nem engedhetem meg magamnak" kérdést. Ha én megtanítalak valamire, cserébe megcsinálod a gépem, akkor miért ne engedhetnénk meg magunknak? Mert PÉNZünk nincs rá? Tehát ha nekem kell valami az életben maradáshoz tőlem, nekem meg tőled, akkor miért haljunk éhen?

    Megjegyzem, a kaja nem a hiperben terem, és az energiát sem csak a közművektől lehet szerezni. Ahogy a valóvilágra, így erre is be vagyunk idomítva.
    Már régesrég megvan a megoldás minden problémádra, csak épp valakinek a kezében/zsebében/széfjében stb.

    Nem mondom, hogy könnyű, meg egyszerű.

    --Plusz a "mindenki ért valamihez" is közhely.

    Mert mindenki ért valamihez...bocs, értene, ha nem a napi fennmaradással kéne lekötni az agykapacitás 90%-át. Fennmaradást értsd kispénzűeknél az életben maradás, feljebb a külső/belső kényszer, hogy tartsd a szintet. Nem magaddal, a többiekkel...


    A műkörmös csaj sem uv lámpával a kezében születik. Valószínűleg, mielőtt le lett butítva, értett ő sokmindenhez, ahogy most is értene, ha foglalkozna vele. Mert ha lenne ideje, lehet, hogy ő vigyázna a gyerekedre, vagy ő főzne rád..te sem csak az vagy, ami a munkád.

    Általános és legrosszabb esetben közöd nincs a munkádhoz. Az emberek nagy része nem azt csinálja, amit szeret/amihez ért, hanem ahová először felveszik (legyen az iskola v munkahely)

    A muszájmunkákat már most is robotok végzik, akiket úgy hívnak, emberek. Még a rabszolgánál is jobb, ezek már magukat etetik.

    Szinte minden emberi munka leváltására megvan már a technológia. De egészen addig nem látsz belőle semmit, amíg többet lehet keresni a nemlétezésükkel, mint a létezésükkel. Amit megérte leváltani, az már le van váltva. Gondolom nálatok is van mosógép, meg hasonló elvetemült embertelen sci-fi kellékek.

    A felesleges munkák csökkenésével lehet, hogy több energiánk maradna a hasznos, értelmes munkára??

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "de nagyon sok dolog kiváltható lenne ilyen módszerrel akár már most. Ha nem 2 ember közt, akkor 3 közt."

      Először is normális keretrendszerre lenne szükség, másodszor, van ilyen, lásd: http://szivesseg.net/

      A baj, hogy a hasonló oldalakon, ahol nem tiltott a pénzért kínálás, mint itt, még sokan a használt Floppy lemezeket is 15 forintokért akarják adni (magyar gondolkodás), vagy olyan ágybetéteket, amiket a kuka mellől hozok fel.

      A másik probléma az, hogy még ha ingyen is lenne hasonló, a járulékos költségek miatt ugyanott vagy.

      Értsd: "A" személy Sopronban nincs kisegítve azzal, hogy "B" személy Békéscsabán megtanítja őt idegen nyelvre, majd kap érte cserébe valamit. Eleve túl sok az összeegyeztetendő változó (épp emiatt jött létre az univerzális fizetőeszköz), még ha feltételezzük, hogy egy csapásra (mert fokozatosan ez is nehéz, mivel kevesen fognak úgy befektetni járulékos költségekbe, hogy majd talán mások is kedvet kapnak hozzá és akkor ő is kap pénz helyett szívességet) megvalósul, akkor is egy idő után törvényszerűen kialakulna valami ígérvény, amit nevezhetnénk helyi pénznek. Ez pedig visszatérés a gyökerekhez.

      Mert a gyakorlati feladatok kielégítésére megfelelő, de a teljes K+F-t leépítené, mivel nem érné meg, mert pénz csak a szigorú értelemben vett munkából lenne.

      "Tehát ha nekem kell valami az életben maradáshoz tőlem, nekem meg tőled, akkor miért haljunk éhen?"

      Mert nem vagyunk polihisztorok és feltételezi a társadalmi függést. Az, hogy egy szívesség vagy pénz cserélt gazdát, ebben a szituációban teljesen mindegy, ugyanis ettől még az infrastruktúra működtetéséhez további emberek kellenének.

      Kis létszámú embertömeg között pénztől függetlenül logikus, de egy gyárba nem mehet be úgy 2000 ember dolgozni, hogy "Te, majd a Józsi megcsinálja a csempét, a Pisti megcsinálja az elektromos hálózatot, a Béla pedig kifesti a lakást. Te pedig cserébe a Bélának csinálsz egy asztalt, a Józsinak egy szekrényt, a Pistinek pedig egy ágykeretet.

      És ez még csak egyetlen gyárnyi ember.

      Törlés
    2. "Már régesrég megvan a megoldás minden problémádra, csak épp valakinek a kezében/zsebében/széfjében stb."

      Így van. Tehát fokozatosan csak a felvilágosítás működhet, az átállásra egészen addig várni kell, amíg el nem éri a felvilágosított embertömeg azt a mennyiséget (és minőséget), akiknek lehetőségük, tudásuk és hatalmuk van változtatni. Például tudósok, ilyesmi.

      Ettől alacsonyabb szinten az életet gépek nélkül kell leélni. És gépek alatt azt értem, hogy még egy autóroncs is addig fog menni, amíg tudunk hozzá erőforrásokat kukázni. Napelemről, szélkerékről csak álmodozni lehet, mert a szilíciumot senki nem fogja kibányászni a föld alól.

      A pénz azért tud működni, mert a szívességgel ellentétben hamis biztonságérzetet ad az embereknek. Egy bányász pénzért kibányássza, egyrészt a kényszer miatt (oktatási szint, társadalmi osztály és képzettséghiány), másrészt azért, mert ha a kezébe fog egy éves fizut (legyen 2 milla), az számára biztonságérzetet nyújt.

      Ellenben ha szívességeket kap érte és ez alatt az egy év alatt havi 20 kenyeret vett a péktől, havi 5 kiló húst a hentestől, 3x igénybe vett prostituáltat, 4x megcsináltatta a gépét és így tovább, akkor számára a csere valós időben történik.

      Joggal aggódik tehát, hogy miközben ő egy egészségkárosító és veszélyes munkakört végez, addig az mások munkája kényelmesebb, egészségesebb. Tehát irigységet szül. Mert fél attól, hogy nem tud felhalmozni, nem tud félretenni, tehát rá van utalva a rendszerre, nem lehet független.

      Ha a kapitalizmusra vetítjük, ott a 2 millióból régen 1 milliót költött el, ma 1,5 milliót az infláció miatt, de fél milliót évente félre tud tenni. Bosszankodik, de egyrészt a status quo nagy úr, másrészt még mindig ott a hamis biztonságérzet, mivel a valósidejűség és a társadalmi egymásrautaltság el van rejtve a papírfecni mögé.

      És elérkeztünk ahhoz, hogy erőforrás-alapú gazdaság csak ősközösségi szinten vagy magas technológiai szinten (lásd: Venus Project) tud működni. Mert a VP-ben nem tud felhalmozni az ember, de nincs is rá szüksége, mert decentralizált városok, magasan redundáns hálózatok és elosztóközpontok, valamint fejlett kibernetikai rendszerek a legmagasabb szintre juttatják a társadalom tagjait. Ezen a szinten pedig nem lesz többé kényszer a felhalmozásra.

      A korlátlan internet pszichológiáját tudnám most felhozni. Tudja mindenki, hogy korlátlan és ez valódi biztonságérzetet nyújt számára, ami sokkal erősebb, mint a hamis biztonságérzet. De ehhez technológia kell. Ezt a 90-es években nem lehetett volna megvalósítani, mert kidúcolták volna a végpontokat és szakadozott volna a hálózat.

      "Szinte minden emberi munka leváltására megvan már a technológia."

      De ahhoz, hogy ez létrejöjjön, globális összefogásra lenne szükség. Amíg pénz nélkül nem kap az ember legalább áramot, vizet, gázt és élelmiszert, addig egy pénzrendszerből nem lesz átmenet egy erőforrás-alapú gazdaságba.

      Éppen ezért nem abban látom a megoldást, hogy nyelvtanfolyam-honlap barter, hanem abban, hogy akár kisebb összefogásokkal az önellátást kiépíteni a lehető legtöbb ember részére. Mert akármit is hoz a jövő, egy olyan ember, aki nem függ a rendszertől, könnyebben ugrálhat. És reflektálva a mosógépes példádra, lehet, hogy aki jelenleg teknőben mos egy tanyán az hamarabb megengedheti magának, hogy kivonja magát 1-2 hétre a forgalomból egy világmegváltó projekt erejéig, mint az, aki egy panellakásban high-tech kütyükkel körülvéve maximum 1 hónapot húzhat ki, mire az áramszolgáltató immáron távolról lövi le az egyre inkább terjedő "intelligens villanyórát".

      Ha pedig ez tömegesen történik, akkor tömbházakban élők tevékenysége inkább destruktív lesz, mintsem konstruktív.

      Szvsz azt kéne, hogy a felvilágosult embereket minél inkább függetlenítjük a rendszertől, ezáltal létrehozunk egy rezisztens kemény magot, aki majd átvezeti a világot egy RBE-ba.

      De ahogy te is mondtad, amíg az életben maradás vagy a szinten maradás a tét, addig a mókuskerékből nem tudsz kiszállni, hogy felfedezd rejtett képességeidet.

      Törlés
  4. azóta már körülnéztem, és láttam a szivesseg.net-et, mag van még 1-2 hasonló oldal. És ez egy jó jel, (attól függetlenül, hogy a sok paraszt hogy használja) legalább elősegíti, hogy 1-2 hasonlóan gondolkodó ember megoldja egymás gondját.

    ott van pl a nyelvcsere.hu
    ahogy elnézem, van rá érdeklődés...

    mindegy, hogy melyik oldalról beszélünk:
    ha 100-ból 1-nek segített,99-nek nem, akkor az az oldal nem működik?
    vagy mégis?

    plusz, ha holnap reggelre ezek a megoldások nem törlik el ezt a szart, akkor ezek nem is megoldások?
    ezek pont olyan lépések, amivel megkönnyítheted a saját és más életét.
    lehet, hogy egy nyelvtanfolyamon spórolt pénzből tudod befizetni a következő havi villanyszámládat...
    és az, hogy valaki nem engedhet meg magának egy nyelvtanfolyamot, az nem azt jelenti, hogy nincs rá szüksége/igénye.

    azt látom, hogy alaposan átgondoltad, miért NEM működhet (ami nem baj, mert ugye ismerni kell a kritikus potokat), de inkább a megoldásokba kéne az energiát fektetni.

    bárki bármi új ötlettel áll elő, millió okot tudunk felsorolni, hogy miért NEM működhet.aztán egyszercsak elkezdünk inkább azzal foglalkozni, hogy akkor mégis hogyan. és egyszer csak működik az, amiről eddig számtalan adatunk volt, hogy miért nem.

    A mosógépes példán erről szólt, nem az életmódról. ha megkérdeztél volna régen egy patakban mosó társaságot, hogy mi lenne ha lenne olyan, hogy mosógép, kétszáz magyarázatot adnak, hogy miért nem fog az működni.és hoppá.

    és tisztában vagyok vele, hogy az egyetlen igazi érték az, ami holnap is ott lesz (és megeszed, megiszod)
    mint mondtam: boldogan vigyorognék egy tanyán, és ez nem vicc volt.
    és ha használod a mai ismereteidet (vagy másokét), akkor egy tanyánvigyorgás is jelenthet kütyüket körülötted, nem rögtön a lavórbanfürdésre kéne asszociálni.

    megjegyzem, a tömbházakban élők tevékenysége nagyrészt most is destruktív, mivel valódi értéket nemigen termelnek (max pénzt valakinek), csak fogyasztanak.
    mondom:nagyrészt. Mert persze a szellemi pluszt egy tömbházban is megoldhatod (módszerek, ötletek) csak ezek általában nem épülnek be a mindennapjainkba, nem nagyon élvezhetjük őket. Kivéve természesen (a változatosság kedvéért) pénzért.

    és amíg a mókuskerékből nem tudsz kiszállni, addig is tudsz valamit kezdeni, csak persze több erőfeszítést igényel gondolkodni, mint arról beszélni, hogy kinyerte a vévét.
    De hidd el, hogy akadnak.

    VálaszTörlés
  5. "és ha használod a mai ismereteidet (vagy másokét), akkor egy tanyánvigyorgás is jelenthet kütyüket körülötted, nem rögtön a lavórbanfürdésre kéne asszociálni."

    Az internet nem megoldott. Vagy 15 ezerért viszik ki a DSL vonalat, telefonnal együtt 2 év hűségnyilatkozattal. Ilyen már van az EU lobbinak köszönhetően. De mivel fizetsz a netért? Hogyan fizeted ki a többletköltséget a netért, ha nem dolgozol, mert a tanyára költözéssel feladtad eddigi életedet és amúgy se tudnál kocsi (és benzinpénz) nélkül napi 100 kilométert ingázni? A műholdas netre még pár évet várni kell, meg az sincs ingyen. A szintén sokezer forintos párgiga korlátos mobilnet nem játszik, mert egy személynek is kevés, itt pedig valószínűleg legalább 10-15 állandó lakosa lesz a tanyának, annyi felé megy a sávszél.

    Ezen felül való igaz, ha van kidobni való 50 millád, akkor pakolsz szélkerekeket, napelemeket és van ingyen áramod, annyi, hogy azzal akár még fűthetsz is télen. Már ha az 50 millió maradék részét passzívház-szigetelésű kéróra költötted.

    Az http://www.eroforrasalapugazdasag.hu -n terveztünk is egy ilyet, aztán pont ezért nem lett belőle semmi.

    Mert pénzünk nincs, erőforrásunk megint nincs, úgy meg kifogáskeresés nélkül is pénzbe kerül még az a rohadt távolsági buszjegy is, meg hasonló járulékos költségek. Tehát még a "xy-nak van egy teherautója, amivel tudunk az ország különböző pontjairól hozni ezt-azt, mondjuk faanyagot, ilyesmit." sem játszik, mert azt is meg kell tankolni valamiből.

    Én igazából szarban is tapicskolnék (gumicsizmát még kishazánkban is lehet kukázni), de áram és internet az alap. Még a kútról is felhúzom a vizet. Vagy esővízgyűjtő (ami szintén nem olcsó) és tüzifát is vágok télire. De a másik kettő nélkül elvágtad magad a külvilágtól.

    VálaszTörlés